A krémlevesek azon ételek, melyek talán a legegyszerűbben elkészíthetőek tejtermék nélkül, és némi ötlettel és kreativitással igazi egytálétellé varázsolhatóak.
Ahogy a szürke, nyirkos, hideg idő megszokottá válik, bizony észrevehetjük, hogy a hangulatunk sem derűs. Hajlamosabbak vagyunk a depresszióra, az aggódásra, és nehezebben lazítunk. Ez idő tájt érdemes melengető, selymes, színpompás ételekkel gazdagabbá tenni a napi menüt, hiszen ezek a nyarat idézik. Mi más is jutna először eszünkbe, mint a krémlevesek. Hihetetlen, milyen csodás, tápláló leveseket készíthetünk pusztán zöldségekből! Ebben a bejegyzésben részletesen lebontjuk, hogy mitől jó egy krémleves, követekező bejegyzésünkben pedig egy-egy különleges édes és sós változatot mutatunk!
Az alap
A krémlevesek alapjául használjunk vizet! Természetesen kiegészíthetjük ezt alaplével, növényi tej- vagy tejszínhelyettesítővel, de erről lentebb bővebben esik szó. Fő alapanyagként szolgálhat bármilyen zöldség, és a legtöbb gyümölcs is. Zöldségek tekintetében talán a kígyóuborka az, amelyből a legnehezeb kicsalogatni a selymes, krémes érzetet, míg a gyümölcsöknél a görögdinnye és a szőlő jelentenek némi kihívást. Ezek a termények mind rendkívül sok vizet tartalmaznak, és jellemzően egyszerűbb láncú szénhidrátmolekulából épülnek fel. Krémlevesünk alapjául választhatjuk azonban ezeket is, ám akkor mindenképp érdemes keményítőben és rostban gazdagabb alapanyagokkal kevernünk. Ilyenek lehetnek a zöldségek közül a gyökérzöldségek és a burgonyafélék (ne feledkezzünk meg az isteni csicsókáról, mint alternatíva).
Az állag
Mindenki más állagban kedveli a krémleveseket. Ha egy nehezebb fogás előtt fogyasztjuk, akkor hígan a legjobb, míg ha főételnek szánjuk, akkor sűrűn folyón az igazi. Számos megoldás kínálkozik arra, hogy beállítsuk levesünk állagát. A fentebb említett, keményítőben gazdag zöldségek sűrű, testes állagot adnak a levesnek. A legelterjetebb sűrítési mód a burgonya használata. Így tényleg bármiből készülhet a leves – csak dobjunk mellé 2-3 szem közepes burgonyát, és az állag garantált. Ez a módszer kiemelten kedvelt, mivel ezen gumó semleges íze csodásan teret enged a fő alapanyagnak (amennyiben az kellően markáns ízű), és csak az állagon módosít. Azonban, ha szívesen kísérletezünk az ízekkel, használjunk édesburgonyát/sütőtököt vagy csicsókát. Ezen zöldségek íze erőteljesen édes, így bátrabbak lehetünk fűszerezéskor.
Ha nem ragaszkodunk a zöldségekkel való sűrítésre, használhatunk egyéb, keményítőben gazdag alapanyagot, pl. rizst, vagy akár étkezési keményítőt is. Ha viszont diétánk alatt fogyasztanánk egy nagy tányér meleg levest, akkor sem kell víz sűrűségű levet szürcsölnünk! Adjunk xanthan-t a készülő leveshez turmixolás előtt – így nem viszünk be felesleges kalóriákat szervezetünkbe.
A krémesség
Annak érdekében, hogy a leves ne csak testes állagú legyen, de kellően krémes és ízgazdag is, általában valamilyen tejtermékkel dúsítják. Egyesek ezt odáig fokozzák, hogy a zöldségeket tejjel öntik fel, és ebben készítik az alapot. Garantált, hogy a zöldségek íze nem fog kiteljesedni, hisz a tejben lévő cukor (laktóz) oly édes és jellegzetes, hogy a legerősebb zöldségek ízét is elnyomja.
Éppen ezért lehet bölcs választás a növényi alternatíva mindenkinek (nem csak a tejmentesen étkezőknek), akik érezni szeretnék az alapanyagok igazi ízét. Levesünk alapja a víz legyen minden esetben, melyet az alábbi táblázat alapján érdemes keverni:
- Növényi tejhelyettesítő - a teljes folyadékmennyiség legfeljebb 30%-a.
- Növényi tejszínhelyettesítő- a teljes folyadékmennyiség legfeljebb 15%-a.
- Alaplé (akár szárnyasból, húsból, vagy zöldségből készült)- a teljes folyadékmennyiség legfeljebb 85%-a.
Növényi italból és tejszínhelyettesítőből válasszunk semleges ízűt, pl. rizsből, kesuból, gabonából készítettet. Ne használjunk kókusz vagy mandula alapú helyettesítőt, ha csak nem rajongunk ezek ízéért, hisz a tehéntejhez hasonlóan ízük markáns, így némileg elfedhetik az alapanyagok jellegét. Természetesen ezek használatának is megvan a helye – ha gyümölcskrémlevest készítünk, a kókusztejszín egy jolly joker, és remekül harmonizál édeskés zöldségekkel, pl. a sütőtökkel is.
Az ízek
Az ízek fokozására használjuk bátran kedvenc fűszereinket, és ne feledkezzünk meg legalább egy evőkanál zsiradék vagy olaj hozzáadásáról sem, hisz vannak ízanyagok, melyek csak zsíros közegben oldódnak. Használhatunk friss zöldfűszereket, de éppolyan megfelelőek a szárítottak is! Ezek használata kifejezetten ajánlott, ha nem szeretnénk, hogy egy halvány színű (pl. zellergumóból vagy karfiolból készült) leves zöldes beütést kapjon. Ha elkészült a levesünk játszunk a savakkal is bátran! Némely alapanyaghoz a citromlé üdesége, másohoz a balzsamecet teltsége illik. Az ízeket fokozhatjuk még jó minőségű (csökkentett sótartalmú) szójaszósszal vagy kókusz aminóval, melyek igazi ízrobbanást eredményeznek (hisz stimulálják umami érzékelő receptorainkat).
A színek
A szürke hétköznapokat beragyogja egy gözölgő tálka színpompás krémleves. Arra azonban ügyelnünk kell, hogy mindent megtegyünk az élénk, vibráló szín megőrzéséért. Legnehezebb dolgunk a zöld levesek esetén van (ilyen pl. a borsó, vagy a brokkoli krémleves). A frissen még sziporkázóan zöld étel másnapra megbarnul, színe tompul. Ennek oka, hogy a színt biztosító klorofil viszonylag könnyen bomló vegyület. Továbi probléma, ha túlfőzzük a zöldségeket, hisz így bizony már frissen sem azt a színélményt nyújtják, amit szeretnénk. A (hozzáadott és természetesen jelen lévő) sav a másik ellenség – savas közegben a klorofil magnézium atomjai hidrogénné bomlanak, és az élénk színhatás megszűnik. Mit tehetünk hát, hogy megőrizzük a zöld levesek élénk színét?
Fogyasszuk frissen, hisz álltában mindenképp sötétedni fog.
Ne főzzük túl a zöldségeket! Pároljuk őket gőzben, vagy válasszuk a Vegital növényi italkészítőit, melyek kíméletesen készítik törkéletesre a legtöbb zöldséget.
Adjunk egy pici szódabikarbonát a leveshez, ami segít a szín megőrzésében.
Általánosságban, a legtöbb szín élénkségének megőrzésében segít valamilyen növényi tejszínhelyettesítő. A sárga, piros, lila krémlevesek vibrálóak maradnak akár 2-3 napig is, ha ízben passzoló, zsírosabb növényi helyettesítőt (rizs- zab- vagy kókusztejszínt) adagolunk a levesbe közvetlenül turmixolás előtt.
A leves feltét
Már tudjuk, mitől lesz szépséges, selymes és ízgazdag egy leves, de mitől lesz oly ellenállhatatlan? Hát persze, hogy egy kis extra ropogástól! De ne tegyük tönkre a tökéletesen megkomponált ételünket bolti levesgyönggyel! Készítsünk mellé kovászos kenyérből crouton-t, szórjuk meg natúran pirított magvakkal, vagy emeljük a tétet, és varázsoljuk egytálétellé! A következő bejegyzésben mutatunk egy egész évben szezonális sós krémlevest, mely a mellé tálalt finomságokkal tökéletes téli vacsora is lehet!
Szívesen olvasnál még leves témában? KATTINTS IDE!
