A FODMAP mozaikszó az ún. „fermentálható oligo-, di- és monoszacharidok, valamint poliolok (cukoralkoholok)” elnevezése.
Ezek olyan rövid szénláncú szénhidrátok, melyek az emésztőrendszerben nehezen szívódnak fel, ozmotikusan aktívak (vizet kötnek meg) és gyorsan képesek fermentálódni. Ilyen szénhidrát például a tejcukor (laktóz), a gyümölcscukor (fruktóz), a cukoralkoholok (pl.: xilit, szorbit, mannit), valamint a fruktánok (pl.: inulin) és a galakto- és fruktooligoszacharidok.
Az elmúlt pár évben mind a tudományos szakirodalom, mind a globális élelmiszerpiac figyelmét felkeltették ezek az összetevők, köszönhetően azon felfedezésnek, hogy fogyasztásuk bizonyos emésztőrendszeri rendellenességekkel küzdő egyéneknél súlyos és fájdalmas tüneteket váltanak ki. A leggyakoribb érintett rendellenességek az irritábilis bél szindróma (irritable bowel syndrome, IBS), a gyulladásos bélbetegség (inflammatory bowel disease, IBD), valamint a kontaminált vékonybélszindróma (small intestine bacterial owergrow, SIBO).
De mit is jelentenek pontosan ezek a rendellenességek és mi a fő különbség közöttük?
Az IBS-t, azaz a belek funkcionális rendellenességét, a hasi fájdalom és kellemetlen érzés, valamint a székletürítési szokások megváltozása jellemzi. Ez egy rendkívül összetett, egyéntől függően számos különféle okra visszavezethető betegség, ami a diagnózis felállítását is nehezíti. Az IBD (leggyakoribb formái a Crohn betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás) ezzel szemben egy krónikus immun- és gyulladás mediált bélbetegség, amelyet az alábbi klinikai tünetek jellemeznek, mint a véres széklet, a hasmenés és a láz. Szervi bélelváltozások általában nem fordulnak elő IBS-ben szenvedő betegeknél, így ez jelentheti a fő különbséget az IBD-től. Azonban újabb kutatások rávilágítottak arra, hogy lehet átfedés a kétféle rendellenesség között.
Fontos említést tenni, SIBO-ról is, amelyet a vékonybél baktériumok megnövekedett száma, illetve kóros mikroflórája vált ki. Korábbi gasztrointesztinális műtétek, cukorbetegség, szkleroderma vagy bélelzáródás által okozott mechanikai pangás elősegíti a baktériumok túlszaporodását, valamint a nyálkahártya további gyulladását és sérülését. Kimutatták továbbá, hogy IBS-es betegek esetén is nagy eséllyel alakul ki ez az állapot. A SIBO felszívódási zavarnak számít, amely során a táplálék összetevőinek túlzott fermentációja által puffadást, a hasi kellemetlen érzést és hasmenést okoz.
Mindhárom típusú rendellenesség esetén alacsony FODMAP tartalmú ételek, élelmiszerek fogyasztása javasolt. Ehhez tudnunk kell, mely élelmiszereket szükséges kerülni és melyek azok, amik szabadon fogyaszthatók.
Magas FODMAP tartalmú élelmiszernek számít számos gyümölcs és gyümölcskészítmény (pl.: alma, körte, szilva, őszibarack, kajszibarack, érett banán, gyümölcslevek, lekvárok stb.), bizonyos zöldségfélék (pl.: articsóka, spárga, karfiol, spárga, fokhagyma, hagymafélék, stb.), tejtermékek (pl.: tehéntej, kecsketej, tejpor, sűrített tej, tejalapú desszertek, stb.), gabonafélék és gabonaalapú élelmiszerek (pl.: árpa, rozs, búza, és az ezekből készült termékek), hüvelyesek (pl.: szójabab, bab, csicseriborsó, lencse), diófélék/olajos magok (pl.: pisztácia, kesudió). A listába tartozik továbbá számos édesítőszer például a fruktóz, magas fruktóz tartalmú kukorica szirup, méz, agave szirup, fruktooligoszacharidok, izomalt, maltit, szorbit, polidextróz, inulin.
Alacsony vagy mérsékelt FODMAP tartalmú élelmiszerek korlátozott mennyiségben biztonsággal fogyaszthatók. Ide tartoznak a teljesség igénye nélkül bizonyos gyümölcsök (pl.: zöldbanán, áfonya, szőlő, kiwi, citrusfélék, ananász, málna, rebarbara, eper, sárgadinnye, stb.), zöldségek (pl.: brokkoli, sárgarépa, uborka, saláta, sütőtök, retek, spenót, cukkini, padlizsán, stb.), a tejtermékek közül a laktózmentes termékek, számos gabonaféle és álgabona (pl.: kukorica, köles, zab, rizs, hajdina, quinoa), olajos magvak és diófélék közül például a chiamag, lenmag, mandula, törökmogyoró, szezámmag, tökmag, napraforgómag, stb. Az édesítőszerek közül alacsony FODMAP tartalmú a glükóz, juharszirup, szacharóz (hétköznapi néven cukor, nádcukor), sztívia, aszpartám. Egyéb alacsony FODMAP tartalmú élelmiszerek a fűszerek, zsírok és olajok, kávé, tea, a húsok és húskészítmények, (kivéve, ha tartalmaznak olyan összetevőt, melyek a magas FODMAP tartalmú kategóriába tartoznak pl.: laktóz, búza), tojás.
A tejtermékek helyett egyre többen döntenek növényi alapú alternatívák fogyasztása mellett különböző okokból kifolyólag, például akár az alacsony FODMAP diéta betartása végett is. Azonban nem mindegyik tejhelyettesítő számít alacsony FODMAP tartalmúnak. A szójaitalok (kivétel a szójafehérje izolátumból előállított) FODMAP tartalma például jelentősnek mondható, valamint bár a zabital és a kókusztej része lehet az alacsony FODMAP diétának, de csak korlátozott mennyiségben fogyaszthatók (30ml/adag). Alacsony FODMAP tartalmú tejhelyettesítők például a mandulaital, a rizsital, makadámia ital és a kendermag ital.
Fontos azonban megjegyeznünk, hogy egészséges egyéneknél a FODMAP-ok általában nem okoznak problémát vagy különösebb tüneteket, sőt bizonyos összetevőik (pl.: fruktánok) kifejezetten hasznosak, mert élelmi rostként hozzájárulnak az egészséges bélflóra fenntartásához.
Dr. Németh Renáta írása
Bővebben olvasnál még a témában? Szeretettel jánljuk figyelmedbe Bartha Ákos és Mezei Elmira: Alacsony FODMAP étrend című könyvét.
Irodalomjegyzék
Ishihara, S., Kawashima, K., Fukuba, N., Tada, Y., Kotani, S., Mishima, Y., Oshima, N., & Kinoshita, Y. (2018). Irritable bowel syndrome-like symptoms in ulcerative colitis patients in clinical remission: Association with residual colonic inflammation. Digestion, 99(1), 46–51. https://doi.org/10.1159/000494412
Liljebo, T., Störsrud, S., & Andreasson, A. (2020). Presence of Fermentable Oligo-, Di-, Monosaccharides, and Polyols (FODMAPs) in commonly eaten foods: extension of a database to indicate dietary FODMAP content and calculation of intake in the general population from food diary data. BMC Nutrition, 6(1), 1–10. https://doi.org/10.1186/s40795-020-00374-3
Lilit, I., Zannini, E., & Arendt, E. K. (2022). FODMAP modulation as a dietary therapy for IBS: Scientific and market perspective. Comprehensive Reviews in Food Science and Food Safety, 1–26. https://doi.org/10.1111/1541-4337.12903
Wright, C., Dooley, M., & Leeson, H. (2021). Eradication of small intestinal bacterial overgrowth in irritable bowel syndrome using herbal therapy: A case report. International Journal of Functional Nutrition, 2(5), 1–5. https://doi.org/10.3892/ijfn.2021.23