A hisztaminérzékenység, vagy hisztaminintolerancia a hisztamin lebontásának és felhalmozódásának az egyensúlyi zavara következtében fellépő állapot. A népesség kb. 1%-át érinti, többségük középkorú. Nézzük meg közelebbről, hogy mikor kell erre az érzékenységre gondolnunk!
Amennyiben allergiás tüneteink vannak, de az allergiavizsgálat semmilyen allergént nem mutat ki, úgy érdemes a hisztaminózisra is gondolnunk az alábbi tünetek megléte esetén:
- emésztőrendszeri zavarok (puffadás, hasfájás, hasmenés, hányinger, hányás)
- migrénes fejfájás
- orrdugulás, orrfolyás, torokfájás
- nehézlégzés, vérnyomáscsökkenés, szívritmuszavar, heves szívdobogás, szédülés
- csalánkiütés, bőrpír, ekcéma, viszketés
De mi is az a hisztamin?
A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő természetes anyag, ún. biogén amin, amely részben a szervezetben termelődik a hízósejtek által, részben pedig különböző élelmiszerekkel kerül be a testünkbe. Legfontosabb funkciója az allergiás reakciókban betöltött szerepe, amikor is hirtelen és nagy mennyiségben szabadulnak fel közvetítő anyagként szerepet játszva az allergiákra jellemző tünetek kialakulásában. A hisztamin növényi, vagy állati részek fermentációjakor is előfordul anyagcseretermékként, de a vastagbélben élő mikroorganizmusok is képesek előállítani ezt a biogén amint.
Hisztaminintolerancia kezelése:
Az orvos, vagy dietetikus munkáját segítve vezessünk táplálkozási naplót és lehetőleg kezdjünk bele egy hisztaminszegény étrendbe. A hisztaminintolerancia diagnózisának felállításához legalább két jellemző tünetnek kell megjelennie, amelyek javulnak hisztaminszegény diéta hatására. Azonban az esetek többségében az étrend önmagában nem elegendő a tünetek megszüntetésére, azt kiegészíteni szükséges antihisztamin kezeléssel, vagy enzimdefektus esetén enzimpótlással. Utóbbi esetében B6-vitamin kiegészítés javasolt, de a C-vitamin szedése kerülendő.
Hisztaminszegény étrend:
Kevés biogén amin van a friss nyersanyagokban, ételekben. Ugyanakkor nagyon magas a hisztamin koncentrációja az állati eredetű élelmiszerekben (halak, húsok, tojás, sajtok), valamint az erjesztéssel tartósított, más néven fermentált ételekben, italokban (érlelt sajtok, savanyú káposzta, bor). Általánosságban elmondható, hogy a tárolás, tartósítás, érés, valamint a romlás folyamata során fokozatosan növekszik a biogén aminok jelenléte. Utóbbi miatt a hisztaminérzékenység élelmiszerbiztonsági kérdés is, különösen fontos a higiénés szabályok betartása.
Kerülendők:
- nem friss halak és halkészítmények, szárított szardella, halszósz, osztrigaszósz
- pácolt, füstölt húsok, sonkák, felvágottak, kolbászfélék
- fermentált zöldségek (savanyú káposzta, kovászos uborka…),
- hosszú érlelési idejű sajtok, krémsajtok, tehéntej, tejföl, tejszín, gyümölcsjoghurtok, vaj, margarin
- nyers tojásfehérje
- ananász, avokádó, banán, citrusfélék, kivi, füge, eper, málna, ribizli, szeder
- szója, szóját tartalmazó ételek, bab, lencse, zöldborsó
- paradicsom, spenót, hagymafélék
- olajos magvak
- csokoládé, kakaó, mogyorókrém
- sörélesztő
- alkohol (pezsgő, vörösbor, fehérbor, sör), kóla
Érdekességek:
A hisztaminérzékenység tüneteit nem csak ételek, hanem akár fokozott mozgás, stressz és hőmérsékletváltozás is okozhatja.
A hisztaminban gazdag élelmiszerek mellett számos olyan élelmiszer van (pl citrusfélék), amelyek képesek közvetlenül a szervezet hízósejtjeiből hisztamint felszabadítani, miközben saját maguk csekély mennyiségű hisztamint tartalmaznak.
Szúnyogcsípéskor a hisztaminnak köszönhetően tágulnak ki a hajszálerek, segítve a véráramban az antitesteket a csípés helyszínére jutni. A kitágult hajszálerek miatt alakul ki a csípés helyén a duzzanat és a hisztamin által beindított gyulladási reakció miatt viszket a csípés helye.
